Szabad Kereskedővárosok

Az elveszett jogar

A reggel esőszaggal, de tiszta éggel és napsütéssel köszönt be, azonban az ablakokon ez nehezen szűrődik be. Korán beindul az élet a városban, a pocsolyákban hallatszódó utcai léptek zaja kelti fel a bejárati ajtóhoz közel alvó Vlagyiszkaját. Pihentető alváson van túl, még van egy kis ideje, mielőtt a többiek is felkelnének, hacsak ő maga fel nem kelti őket. Belion azonban alig fél órával később magától is felkel, és bármit is tegyen, pár perccel később Aurora is megébred alvótársára. Hogy mennyit és hogyan fetrengtek alvás közben, milyen pozícióban kelnek fel, azt még maguk az istenek sem tudják.

Megdobtam hát az új sorrendet! ;)
Sorrend: Vlagyiszkaja-Belion-Aurora-mesélő(Toghvan)

Az elveszett jogar

Seggfej... -mormogja nagyon is hallhatóan egy szemforgatással, tüntetően a fal felé fordulva, nagyot rántva a takarón, az sem érdekli, ha a férfinak nem jut belőle, megérdemli! Mivel további interakcióba nem kíván lépni vele, így csöndben elalszik az ágy túlsó felén, viszonylag hamar.

Visszaadjuk a szót a stúdiónak :D

Az elveszett jogar

*Ahogy a nő elégedetlenül és felháborodottan felszólal, már elégedetten el is vigyorodik, ami csak addig tart míg ő is kap egyet a fejére. Bár a színjáték hiteles, de a váratlan vendég kizökkenti és felhangzik egy nyöszörgős "Aú" a tolltöltetű fejtámasz alól. Ezt követően visszahúzza a párnát magához és kifordul a fal felé. Ezúttal, ha egyébb attrocitás nem éri, most már elalszik.*

Az elveszett jogar

Csak a szemét forgatja a férfi konyhai képességeinek taglalására, tulajdonképpen örülhet, hogy nem valami vadabb kombinációt kapott, és az estét nem abban a csinos kis fürdőben tölti, ami most a menta és vanília kellemes egyvelegét árasztja utánuk.

Odafent ahogy leteszi magát az ágyra, van egy olyan baljóslatú sejtése, hogy a férfi nem alszik - odalent Belion nem tűnt kifejezetten fáradtnak. Arra viszont a legvadabb álmaiban sem számít, hogy támadás éri: békésen fekszik a hátán, nézegetve a plafont,hallgatva a mellette fekvő szuszogását, amikor egyszercsak az arcában landol a párna.

Áu, hé! - méltatlankodik a csapásra, de nem rest a sajátjával ellentámadást indítani az amúgyis madárfészekre hajazó barna hajzuhatag ellen, ha alszik a jómadár, ha nem. Annyiban már most biztos, hogy az odalent pihenő Vlagyiszkajának minden szempontból nyugalmasabb és pihentetőbb éjszakája lesz odalent...

Az elveszett jogar

*Mikor a konyhában látja a produkciójára adott mimikáját a nőnek, nagy büszkén húzza ki a mellkasát.*
- Helyi specialitás! Álá Belion. De tudod... én nem vagyok olyan házias, mint te. Örülhetnél, hogy nem egy rakat papírt készítettem megvajazva és paradicsomkarikával. Pedig... *Sóhajt lemondóan, mert bizony nagy kár, hogy ez csak most jutott eszébe. Majd megy fel, hogy tűzrakás után lefeküdjön. Idegen helyen amúgyis rosszul alszik, így mikor hallja, hogy a nő bejön és lefekszik az ágy másik végébe, ütemes szuszogással próbál alvást tettettni. Majd egy megfogja a párnát és a hátára fordulva csapja oda Aurorához, továbbra is szuszogva, mintha csak álmában forgolódna.*

Az elveszett jogar

Mivel nem nyitottak egy ablakot sem, így csak azok és az ajtók résein keresztül tud távozni a meleg, a pára, és az illatok, bár valószínűleg reggelig sem fog egyik sem. Vlagyiszkaja az egyik leghűvösebb és legkiesőbb részt választotta, hiszen bárhol is járkálnának a többiek a lakásban, őt nem fogják azzal zavarni sehol. A nagy hálóban az ágy elég tágas, hogy bőven elférjen rajta Belion és Aurora is. A kinnti eső egy kicsit jobban megered az éjszaka kezdetével, halkan kopogva az ablakokon.

Hacsak Vlagyit fel nem keltitek, és a mesélő sem kell, akkor most Belion és Aurora szabadon reagolhattok egymásra, nem kell megvárnotok se Vlagyi válaszát, se az enyémet, mi most kiesünk a sorrendből ameddig nem kellünk, vagy ameddig mind a ketten el nem alszotok, utána írok, hogy ki mikor kell fel, új sorrendet megadva, amennyiben szükséges. ;)