Egyéb helyszínek

A fejlődés jeges útja
Óriások földje

Válaszul csak egy mély hangú dünnyögést ad, ami leginkább arra hasonlíthat, mint mikor valakihez álmában beszélnek és válaszul visszanyög valamit. Mikor nagyobb hóbuckát lát, azt mindig jobban szemmel követi, mindaddig, amíg meglátja, hogy a másik oldalán egy nagyobb követ vagy faágat már odadobott korábban a partra vezető úton.
Úgy másfél órányi menetelés után az említett épület is megmutatkozik az egyre sűrűbben álló fák rejtekében. Valami füst még száll az épület túloldalán ágaskodó, jól észrevehetően részben visszaépített kéményből. A leomlott emelet ki lett egészítve egy egy irányba lejtő fa tetővel.
Bent lényegesen melegebb van. A torony belső tere akkora, mint egy nagyobb szoba, amiben a legtöbb helyet egy felfelé vezető lépcső és az az alá gondosan behordott, nagy rakás fa foglalja el. Ágy nincs, de három enyhén szólva túlméretes hálózsák van a padlón. Még egy nagy láda szúrhat szemet a vendégnek, ami le van lakatolva.
A fél-óriás beérve azonnal lepakol az egyik sarokba és a ládához megy, hogy kinyissa és némi göncöt vegyen ki belőle, amit rögtön vendégéhez vág illedelmesen.
- A vizes dolgaidat tedd ki száradni, addig ezek jók lesznek. - Amint gondosan visszacsukta a ládát, a parázsra dob némi kisebb, előre hasogatott fát. A lépcső aljában egy szőnyeget arrébb húzva egy csapóajtót felnyit és nagy nehezen beszenvedi magát az alagsorba. Kissé úgy tűnhet, hogy enyhén szólva sem rá méretezték azt a bejáratot.

A fejlődés jeges útja
Óriások földje

A lendülésre és félfordulatra ha átlagos lenne már sikított volna, de nem az és így csak a váratlanság az mi felkavarja gyomrát hírtelen. Amint talajt ér a lába nem mond köszönetett a mozdulatra. Sem a függöllesbe állításra.

- Sajnálom, de belém nevelték, ha ez gondot jelent kénytelen lesz átneveleni. - Szavai fagyosan szólalnak meg, se gúny, se rosszallás nincs benne.

Bármennyire is maradna ott, ahova letették most valamiért automatikusan vele tart és a szavakra pedig.

- Köszönöm, igyekszem keveset zavarni. - Zavartan válaszol a végén.

Menet közben azért elgondolkodik, hogy mégis mekkora is lehet az a rom és csak remélni tudja lesz egy kis lyuk számára, ahol nem zavarja a másikat lassan halad, mögötte, de szem elől nem téveszti. Nem ismeri a helyet néha beleszagol a levegőbe és próbálja valamilyen látott dologhoz társítani.

A fejlődés jeges útja
Óriások földje

Vlagyiszkaját felkapják, mint a krumplis zsákot és a háló mellett elhaladva az erőteljesebb mocorgásra a cipelt csomag egy fél fordulat közben lendületesen zuhanni kezd, de a földetérés előtt kicsivel megáll és fektetés helyett inkább függőlegesen kerül a földre ismét.
- Igen, az enyém. Ha tudsz, akkor jobb lesz úgy. Az óriásszerzeteknél nem járja ez az úri magázódás, inkább ne csináld. - Menet közben felkapja a hálót és megy is vissza azon a vonalon, ahol erre jött. Eszében sincs megfordulni, hogy a nő hogylétéről pontosabb képet kapjon, nem kötelező őt követni sehova, ha követni akarják, úgyis követik. Fejében inkább az jár, hogy szerény otthonának kihűlni se lesz ideje, mire visszaér, netán visszaérnek. Végül az is átfut az agyán, hogy meghívás nélkül ő sem szívesen teszi be a lábát sehova, így azért veszteget még pár szót.
- Van a közelben egy leomlott torony, a megmaradt részét lakhatóvá alakítottam, ott élek. Ott van étel, tűzifa, takaró és hely, ahol alhatsz. Ha úgy látod jónak, gyere.

A fejlődés jeges útja
Óriások földje

A feltápászkodás a maga módján zökkenőmentesen ment, hiszen kapaszkodás és kokolyabb megbillenés nélkül felállt. Az fél-óriás köppeny a fején is landol szinte elfedi teljesen, mintha csak egy hálót dobtak volna rá úgy érzi most magát. Füleit is hátra húzza nem tetszésének jelét adva, ami nem a hallottakra vonatkozik.

- Tudok. - Dacosan reagál.

El indulna arra amerről jött Gerdor, de úgy tetszik a másik fél másként vélekedik. Makacsan igyekszik ellen állni és megindulna gyors léptekkel, melyeket csak ő érez gyorsnak.

Ha mégis felkapják, úgy beletörődöen lóg a férfi vállán, ám ha meglátja a hálót mint egy kukac mozgolódni kezdene a szoros becsomagolás miatt.

- Az ott a magáé? Ne hagyja ott. Megfogom, ha már maga engem. - Ajánlja fel. Hangja a hideg ellenére melegen szól, de határozottan, hiszen pontosan tudja mennyit jelent a saját felszerelés.

A fejlődés jeges útja
Óriások földje

Úgy néz ki a feltápászkodás nem akar zökkenőmentesen menni, de ez kicsit sem meglepő, a nagy hidegben töltött huzamosabb idő enyhén szólva sem az izmok legjobb barátja. Gerdor leveszi csuklyás köpenyét és inkább betakarja vele a nőt, mint ráadja. A nagyja hullámosan a földre terül, de legalább a funkcióját ellátja.
- A rideg, fagyos északon. Járni tudsz? - A kérdés hangozhat udvariasnak is, de az igazi szándék mögötte inkább arra vonatkozik, hogy hazáig kell-e cipelnie szerencsétlent. A második adag kinyögött két szót szinte meg sem hallotta, déli utazásai során olyan gyakoriak voltak az ehhez hasonló kifejezések, hogy már kialakult egy passzív képessége ezek kiszűrésére.
Míg kiszűrődik, valami hang a köpenye alól, megszokásból körbenéz a parton, de ha jön válasz, ha nem, mérlegelve az adott szituációt, jobban betekeri Vlagyit a köpenybe, jobb vállára kapja és elindul vele a viszonylag közeli otthonába. Mielőtt felállna, íját bal kezével felveszi maga mellől, a hálót most kénytelen lesz hátra hagyni.

A fejlődés jeges útja
Óriások földje

A fagyos szél valahogyan otthonosnak érződik, de mégis hidegebb, mint amit eddig megszokott.
Az érkező szagára váratlanul fordítja felé a fejét és kerekednek el szemei a magas férfi láttán. A szavaira meg csak szusszan maga elé és elöbb a bal lábát, majd a jobbat húzza térdelésbe maga alá, hogy aztán a két lábának ujjaival megtámasztva elöbb guggolásba húzza fel térdeit. Karjai pedi önkéntelenül is összekúsznak a teste előtt. Most először hiányzik a kis háza a kandallóval.

- Hol vagyok? - Kérdezi, ahogy guggolásból feláll és üdvözli ő is a másikat.

Gerdor magasabb, mint a vadász volt, kire fel kellett néznie egykor, hát most még rosszabbul járt ilyen téren. Kellő távolságba hátrál az érkezőtől. Szimplán a bizalmatlansága és az, hogy fogalma sincs hogyan és miért került ide. Megreszket olykor-olykor. Az erdő melege elszoktatta vagy a párduc hiánya még nem tudja eldönteni. Ez is egy kideríteni való apróság. Tekintetét a másikra emeli. Nem kerüli el figyelmét a másik íja.

- Jó nagy. - Szalad ki a száján óhatatlanul, de hogy mire is gondolhat pontosan nehezen megállapítható egy idegen számára.