Kalandkrónikák

A Lord kiszabadítása

Niume csendben figyel, hallgatózik, közben eltekintget a jobb oldali alagút felé. Halk sóhajt présel ki a torkán majd előrébb sétál.
- Hagyjátok meg nekem a jobb oldalt. Egyedül gyorsan körbe tudok nézni, az alakváltó képességgel észrevétlen maradok. Ha találok valamit szólok, ti menjetek tovább egyenesen.
Mosolyodik el, majd int egyet és elindul a folyosón. Alig néhány lépés után már a körvonala sem látszódik a sötétben. Óvatosan hadonászik a pókhálók között, minden neszre hegyezve a fülét.

A Lord kiszabadítása

Figyeli mindkét útvonalat, nehogy egy meglepetés vendég érkezzen meg, sokat nem reagál az ötletekre, neki mindegyik megfelel ameddig meg van az összhang.
-Nem vetek el semmilyen ötletet ha csapatokra bomlunk, ha együtt maradunk, csak ezt ügyesen, gyorsan és okosan kell csinálnunk... Nem hiszem hogy óránként váltják az őröket, úgyhogy ha csapatokra bomlunk gyorsan osszuk szét az embereket-
mondja közben egy percre sem veszi le tekintetét a két ajtóról, szinte mint az árnyék úgy lapul meg a fal mellett

//bocsi a delay-ért :(//

A Lord kiszabadítása

Kicsit változott a sorrend a játékosok elképzeléseihez igazodva, és Zayana is csatlakozott a kalandhoz. Most York következik és már minden kalandor a várbörtön falain belül van. A mesélő akkor csatlakozik be a sorba ha valamilyen dologra fel kell hívni a figyelmet illetve ha történik valami érdekes.

Az új sorrend:

1. Mesélő – Lord Isenaar: Esemény szerint csatlakozik
2. Tieng
3. Holdviola
4. Aurora
5. Oswalt
6. York
7. Niume
8. Aranusiel
9. Zayana

Helyzet:

Ha a kalandorok egyenesen előre néznek a terem két keskenyebb folyosóra szűkül melyek szorosan egymás mellett futnak. A bal oldali egy kis lépcsőben folytatódik mely csupán pár fok a jobb oldali pedig emelkedik felfelé kis szögben. A dohos falakat nyirkos penész és pókháló borítja mindenfelé, sok helyen víz csepeg alá a mennyezetről. A fáklyák csak nagy távolságokra vannak elhelyezve kormos füstjük fojtogató és igen gyér fényt adnak csupán, ezért a látási viszonyok rosszak. A kettős folyosó később eggyé válik, a végéről fény és mintha beszélgetés szűrődne ki azonban a folyosó középső szakaszán van egy igen sötét bevilágítatlan rész. Itt csak a padló és a falak körvonalai látszódnak. [ H/5 -H/4 pozíció ]

A terem bal oldalán egy oldalsó járat nyílik ezt már észrevették a kalandorok. Ez egy keskenyebb folyosóban folytatódik tovább rögtön jobbra, amely végén egy kisebb emelvény található. Ha óvatosan kémlelnek a kalandorok a járat bejáratánál rálátnak az emelvény jobb oldalára, ahol egy őr ülve alszik egy rozoga széken. Az emelvény bal oldala a bejárattól még nem látható. [ G / 5 pozíció]

A Lord kiszabadítása

Az illúziófalát nem igazán arra használják, amire kéne. A két őr gyors halált hal, míg ő áthozza a csapata tagjait. Nem szereti az értelmetlen vérontást, de nem szól most. Látszik, hogy a barátai nem szoktak hozzá a mágikus támogatáshoz, hiába képzett harcos mind. Odamegy a két halotthoz és alaposan megnézi őket, ha kell illúziójával letudja másolni arcukat, egyenruhájukat.
- Felőlem nyugodtan vezessen Tieng, csak ne váljunk szét. - Szólal meg halkan.
- Lát valaki a sötétben? - Kérdi . - Én igen. -
Azzal Auróra mellé lép, jelezve, hogy őt is érdekli a mellékjárat.

A Lord kiszabadítása

Az éjszaka a kezére játszott. Meg volt már mindene, amit hozni akart. Ami nem a korábban elrejtett dolgai voltak, azokat innen-onnan lopkodta össze. Porcelán testét fekete, testhez álló ruházat takarta. Talán egy kislány harisnyáját húzta magára, (színe jótékonyan rejtette a vérfoltot rajta) és egy másik, ifjú fiú térd alá érő nadrágját, fekete mellényét, karra simuló ingjét lopta el az alkalomra. A régi, kopottas, de fekete köpenye borította ezeket, egységes, sötét folttá téve őt az éjszakában. Dús, oroszlánokat megszégyenítő, fekete göndör haját összefogta a tarkóján, az egyetlen szín, amelyet a ruhája alá rejtett, az a Néne által rá kötött vörös szalag volt. Egyébként mindene a sötétségbe simult: épp úgy, ahogy "bőre" is. Ugyan is tudta, hogy annak fehérsége szinte világít majd a setétben, így hát előre dolgozott. Már indulás előtt korommal kente össze magát, de még porcelán szemének fehérjét is, egészen addig, míg egy apró fehér folt, de annyi sem maradt rajta. Lábán puha talpú, bőrből varrt, gyapjúval bélelt cipő, amely lépteinek kopogását némítja, és ezzel ki is merült öltözéke. Ha lehajtja a csuklyát a fejéről, az ráomlik a hátára övvel szíjazott, Welsla által készített számszeríjra, és a tegezre, amelyben összesen 20 nyílvessző pihen. Oldalán egy könnyebb, egykezes számszeríj lóg, az ahhoz tartozó nyilak több, két táskában pihennek oldalán, 2x20 összesen. A másik oldalán ott van egy szépen megmunkált tőr, amelyet egy székvárosi kovácsmester műhelyéből lopott, egy 4 méter hosszú kötél, a végén kampós vassal, egy üveg lámpaolaj és tűzgyújtó szerszám... Semmi olyan, amely jót jelentene, bárkire is nézve. Ezeket mind elfedi a fekete köpeny, így nem tart attól, hogy kiszúrják. Az indíttatása meglehetősen kérdéses. Egyik énje nem akar itt lenni, másik énje nagyon is bele akar bonyolódni a dolgokba. De vajon melyik melyik? Ez jó ideig nem fog kiderülni, ugyan is nem áll szándékában szóba elegyedni a többiekkel, és kizökkenteni a céltudatos csoportot, megzavarni a mentést, ellenben könnyedén, és észrevétlenül is követi őket a kúriától. Némán figyeli, ahogy számolgatnak és megindulnak, szépen lassan egyenként, s miután mindenki áthaladt, akkor megy jómaga is közel a falhoz. Óvatos, puha lépéssel megy át még épp az utolsó pillanatban, ádáz tekintetében elhatározással, és amikor a fal túl oldalára kerül, egy kisegér leheletét is könnyebb észre venni, mint őt a sötétben. A bezáródó fal majdnem "oda csípi" köpenye alsó sarkát, de nem foglalkozik vele. Néma léptekkel már arrébb is megy, fedezékbe, hogy a fáklyák és lámpások fénye se fedhesse fel jelenlétét.

//Megjöttem 8) //

A Lord kiszabadítása

Izgatottan lép ki a fedezéket nyújtó zöld takarásából hogy Tieng mögött felzárkózva hatodikként kezetfogjon Oswalttal és átlépjen a furcsa természetellenes átjárón. Mielőtt azonban ez megtörténne előre kukucskálva látnia kell hogy máris történik valami előtte. York eltűnik a szeme elől és hallja a nyílvessző suhanását, az íj pendülését. Azután Niume is eltűnik és ugyanez ismétlődik meg. Pillanatra elfogja a félelem, hogy máris baj van, majd a düh is, hogy miért kellett ilyen meggondolatlanul cselekedni.

Már-már fegyvert is rántana, de végül minden jól sül el és fellélegezhet.
Ahogy átlép a falon azonnal a térképet lobogtatja a többieknek izgatottan.

- Először is javaslom válasszunk vezetőt az ilyen alkalomszerű akciók elkerülésére.. -néz kissé neheztelve Yorkra.

- Én a mesteremet tartom legalkamasabbnak erre a feladatra. - siet a válasszal megelőzve a többieket, de hirtelen elhallgat szégyenlősen.

Majd a térképre mutat és közben Aurorára néz.

- Nekem a baloldali járat tűnik a legjobb választásnak, akár a lejárat irányát nézzük, akár a még fel nem derített termeket. - forgatja a térképet a többiek felé.

- De azt sem vethetjük el, hogy akár két csapatra váljunk szét, azonban akkor mindkét csapatban lennie kell egy gyógyítónak ... hátha balul sülnek el a dolgok..*
pillant Niumére majd Aranusielre sorban és várja a többiek válaszát az ötleteire.