Kinézet:

Ébenfekete, vastag szálú és hullámos haja a derekát verdesi, ez fogja közre fehér, ovális arcát, pisze orrát, és finom ívű, cseresznyepiros ajkait. Ránézésre talán húsz nyarat is megélt már, fiatalos, hangja különösen tisztán cseng, mintha csak "tervezték" volna. De van benne valami fura, amit távolról nem láthatsz. Túl mű. Túl babás. Túl... szimmetrikus, túl tökéletes. Közelebbről még jobban összezavarhat, látod, hogy valami nincs rendben vele, egyszerre kelt benned zavaró érzést, és kíváncsiságot. Végül mikor hozzáérsz, már tudod, hogy nem hús és vér. Bőr helyett tárgy hűvöséhez ér a kezed, és ha távolról nem is, közelről feltűnik, hogy a makulátlan, ránctalan arc épp azért ilyen, mert tényleg nem valódi. A porcelán arcon élettelen, de csillogónak tűnő heterokróm (bal kék, jobb zöld) szemei nagyra nyílva bámulják a világot, és habár néha észre lehet venni, hogy pislog, inkább csak reflexből teszi ezt. Termetre talán ha egy serdülő magasságát eléri, de nem azért, mert fiatal volna, hanem azért, mert ez az átokkal jár. Vékony, már-már természetellenesen karcsú teste egésze porcelán, ízületeit, arcának kifejezéseit mágia mozgatja. Belül üreges, így könnyebb, mint egy gyermek, és jobb oldalán egy apró törés vonal húzódik fel a csípőjétől cikázva az alsó bordaívéig. Tagjai vékonyak, egyesek szerint kecsesek, s ezzel rendkívül törékenyek is. Általában feketén öltözködik, lábára simuló nadrágot, vászoninget hord, és hosszú köpennyel takarja magát és igyekszik az éjszakába olvadni. Egyetlen ékszer a lábán egy feketésre oxidálódott ezüst lánc a bal bokáján.
*Hála Welslanak és az alkímiának, változásokat eszközöltek testében. Hófehér porcelántestét mint az elszórt csillám, úgy szövi át a bronz aranyos csillogása. Kéz- és lábfejei habár továbbra is üregesek, a porcelán helyett bronzzá váltak. Teste sokkal ellenállóbb lett, a csípője felett húzódó repedést is bronz tölti ki, foltozza be. Köldöke alatt fekete, hátul a nyakán piros alkimista szimbólum pihen lemoshatatlanul: egy háromszögben tekergő uroborosz, amely alatt egy váza és egy fogaskerék helyezkedik el.

Jellem:

Félénk és kíváncsi, a legrosszabb kombináció. Egyszerre vágyódik és tartja vissza magát, örökös harcban állva magával. Menjek, vagy ne menjek? Megnézzem, vagy ne? Ennek kiindulási pontja épp önnön törékenysége, és a rossz tapasztalatai. Bizalmatlan, szótlan és óvatos eleinte, de ha biztonságban érzi magát, képes fecsegni és megnyílni. Egy konfliktust inkább elkerül, hallgat, még akkor is, ha igaztalanul is vádolják, előbb menekül, mint venné fel akár szavaival is a harcot. Nem igazán áll ki magáért, és nem provokál senkit. Szó szerinti törékenysége mindenben visszatartja, az idegen, új dolgokat félve próbálja ki. Fél a magastól, a nagyobb állatoktól, gyakorlatilag bármitől, amitől összetörheti magát.

Előtörténet:

Valaha Mezővárosban élt, egyszerű kosárfonóként. Nem vágyott sose többre, mint amije meg volt neki. El volt a piacokon, énekelt és táncolt az ünnepségeken, elbújt, ha csintalan tréfákba keverték, szívesen díszített és rendezkedett, ha kérték. Arra nem is gondolt, hogy felkelti egy nála rangosabb érdeklődését, és ezzel mások haragját, ugyan is nem utasította el először a nemes férfiú közeledését. Ez természetesen nem tetszett a családnak, mert a házasságot már jó előre, másokkal rendezték el. Zayana azonban nem hátrált meg, még akkor sem, amikor megfenyegették. Talán ekkor kellett volna visszalépnie, de utólag már nincs mit tenni. Egyik nap hazafelé menet kapták el, és a kezére akartak helyezni egy láncot. Harapott, karmolt, rúgott, így végül a bal bokájára sikerült rátenni az átkozott tárgyat. A mágia hamar kifejtette hatását, és amíg elvesztette tőle az eszméletét, és átalakult, addig felpakolták őt egy lovaskocsira. Mire felébredt, magára sem ismert. Arca porcelába merevedett, minden érintése saját magán kopogott, ahogy a meztelen lábai is a kövön. Magasságából veszített vagy 30 centit, a ruhái bőven lógtak rajta, mintha kifogyta volna őket, mert teste karcsúbb lett. Hamar rájött, hogy eladták őt, az ablakon keresztül, amelyen még kilát, egészen más tájat tekintett meg, mint amihez eddig hozzászokott.
Éveket töltött távol az otthonától. Volt bazári produkció, gyermekjáték, úrijáték, cseléd, vicc tárgya és kirakott szemét is. Egyszer próbálta meg levenni a láncot, ám az erőszakkal az átok csak még jobban belekapaszkodott, és minél jobban gyengültek a szemek, annál nagyobb lett a repedés az oldalán. Rájött, hogy eképpen nem szabadulhat meg terhétől - hacsak nem dobja el az életét is vele. Úgy hogy megszökött, és az utóbbi néhány kortalan évben igyekezett olyasvalaki találni, aki segíteni tudna neki. Eddig mindhiába.

Egyéb információk:

Az átalakulása után Zayana egy egyszerű tárgy előnyeivel és hátrányaival rendelkezik.
- Nem lehet beteg, ellenben önmagával terjesztheti a kórokat.
- Nem éhes és nem szomjas, nem tud se éhen, se szomjan halni, nem lélegzik, mert tulajdonképpen levegőre sincs szüksége a létezéshez.
- Nem alszik és nem is fárad a teste - így rendkívül kitartó futó -, azonban az elméje igényel pihenést és csendet.
- Nem fázik és nincs melege, - nincs hőérzete - így teste mindig az adott hőmérsékletet veszi fel, legyen az fagypont alatt, vagy tűz forró.
- Nincs illata, se szaga.
- Az érzékelése és kommunikációja mágiából fakad, ha érint érez, de fájdalmai nincsenek.
- Mivel nem él, ezért nem is gyógyul. Ha egyszer megsérül, az örökre úgy marad, ha elveszti egy testrészét, sose nyeri vissza. Törékeny, és egy erős kéz könnyen visszafordíthatatlan károkat okozhat benne. (Ezen segített egy kicsit, hogy bronz ötvözetté alakult a teste.)
- Egyfajta erős mágikus aura lengi körbe, az arra érzékenyek könnyen visszakövethetik.

Welsla képzésének hála ért a számszeríjhoz, orvlövésszé vált. Kisebb és nagyobb fegyverrel is rendelkezik, amelyeket tőle és Oswalttól kapott.

Muiredach ármánykodása lévén minden növekvő és fogyó félholdkor napnyugtától napkeltéig emberré válik. A varázslat hátulütője, hogy az elméje meghasadt. Eddig kettő ütötte fel a fejét benne, akik erősebbnek tűnnek az eredeti személyiségnél. Az egyik egy Niorodice nevű kéjnő, a másik pedig egy Daxa nevű nő, akiről sokat nem tudni még azon kívül, hogy a pokol legmélyebb bugyrába is tökéletesen beleillene.

Norman megtanította neki az állatnyelvet, így már tud velük kommunikálni.