Kinézet:

Feltűnően – már-már betegesen – sápadt, halovány bőr, mely alatt néhány helyen látható a sötétebb erezet. Ezüstös, őszes frizura. Szoborszerű, angyali ábrázat (gyakran kiismerhetetlennek tetsző félmosollyal). Seszínű szemek, sápadt-lila ajkak. Ezek jellemzik a szebb időket is megélt 25-30 év körüli ifjút (akit azonban első ránézésre még ennyinek sem mondana senki). Előkelő mivoltához hűen szeret nemesi ruhákban mutatkozni, öltözködési stílusa azonban inkább szabados és laza. Ékszereket – egy családi ezüst gyűrű kivételével – nem visel. Testalkatát tekintve korábbi délceg termete jócskán megkopott már a körülmények (az átok) hatására, de még így is meglehetősen kidolgozott izomzattal rendelkezik. Nehéz páncélzatát már nem is tudja teljes egészében magára aggatni, ahogy lovagi kardját is jobbára inkább csak díszként hordozza címerpajzsával egyetemben. Egy hosszúkard, egy tőr, és egy tőrkard alkotja jelenlegi arzenálját, ezekkel viszont igencsak remekül vív (mindkét kezével egyformán ügyesen), többek között ennek is köszönheti a városi alvilágban kivívott (hír)nevét.

Jellem:

Az alapvetően tekintélytisztelő és rend-szerető Piedro a méreg/átok hatására manapság már gyakorlatiasan, cinikusan, erőteljesen realistán szemléli a világot. Sokszor melankolikus. Az egyre közelebb és közelebb araszoló Kaszás jelenléte az elméjét igencsak megacélozta, viszont sem saját, sem mások életének nem tulajdonít már akkora jelentőséget, mint ezelőtt, ennek tetejébe pedig még vakmerővé is vált. Próbálja élvezni/feldolgozni, tartalmasan eltölteni a maradék időt, mit neki szántak. Becsülete talán már kicsit megkopott, de szavatartó ember, aki járatos az alvilág dolgaiban, elveihez ugyanakkor mindig hű.

Előtörténet:

Piedro egy ősi kisnemesi család egyetlen gyermeke volt. Miután szüleit igen korán elveszítette, nevelése az uradalom lakóira maradt. Serdülő korában szert tett néhány tudományos képzettségre, viszont az elsődleges számára mindig a fegyverforgatás maradt. Az uradalom végül csődbe került, annak érdekében pedig, hogy Piedro ne legyen adósa senkinek, viszonylag jó áron megszabadult a veszteséges birtoktól, majd kóbor lovagnak, zsoldosnak állt. Ifjú kora ellenére helyt állt több nagyobb ütközetben is végül azonban engedett a városi kavalkád csábításának, és 25 éves korára egy befolyásos alvilági úr fegyverese lett. Ekkortájt leginkább testőri, vagyonőri (bordélyok, illegális bűntanyák védelme) feladatokat látott el, de előfordult, hogy behajtási munkákat is végzett. Sorsát hűsége pecsételte meg, amikor egy rivális bandával folytatott ádáz küzdelem során egymaga utolsóként kitartott a főnöke mellett. Azon az estén hatalmas vérfürdőt rendezett egy elhagyatott utcarészen, ahol többszörös túlerővel szemben is sikeresen helyt állt, azonban egy mágiaforgató ekkor végzetes átkot mondott rá… Az átok természetét azóta is kutatja, munkálkodik annak megtörésén, de mivel régi társai elfordultak tőle, így immár magányos szabad harcosként keresi a kenyerét, amíg még teheti. Egyik ilyen küldetése során összeakadt a kincsvadász Orn Sigmarssonnal, akivel azóta is tartja a kapcsolatot olykor.

Egyéb információk:

Piedro bár külsőre vámpír-szerű, nem tartozik a vérivók közé. Nappal is mutatkozik, bár az erős napfényt nehezen viseli. Az átok, amit kapott fokozatosan emészti fel életerejét, sorvasztja el testét és lelkét egyaránt. Nem gyors, viszont jelen állás szerint véglegesnek tűnik. Az átok egyik pozitív hatása ugyanakkor, hogy a mérgek káros hatásaival szemben Piedro csaknem immunissá vált, viszont a jótékony hatások hatással vannak rá. Erre nem is olyan régen jött rá, ezért előszeretettel használ áfiumokat, afrodiziákumokat és megannyi harci drogot, mellyel testének hanyatlását remekül tudja kompenzálni. Éppen ezért szinte mindig tart magánál ezekből a szerekből pár adagnyit.